Tőzsde

A BUX 33 százalékos ralija: elhitték az elemzők is

A BUX 149 634 ponton, 33 százalékos idei pluszban. Egy héten belül mindhárom blue chipre céláremelés jött – megnéztük, mennyi tér maradt és mi a kockázat.

A BUX index csütörtökön 149 634,44 ponton állt, 1,16 százalékos pluszban, és ezzel az idei emelkedése 33 százalék körül jár – derül ki a Világgazdaság szeptember 10-i piaci összefoglalójából.

A ralinál is beszédesebb, ami az elemzői oldalon történik. Egyetlen héten belül mindhárom hazai blue chipre – vagyis a legnagyobb forgalmú, legnagyobb súlyú részvényekre: a Molra, az OTP-re és a Richterre – céláremelés érkezett, ráadásul nem szerény mértékű. A célár az az árfolyam, ahová az adott elemzőház jellemzően 12 hónapos időtávon várja a papírt; ha ez az árfolyam fölé kerül, az elemző szerint van még tér felfelé.

A három papír a Világgazdaság szerint a BUX-kosár több mint 90 százalékát adja: ami velük történik, az gyakorlatilag a magyar tőzsdével történik. Alább végigvesszük, mire alapoznak az elemzők, és mi szólhat a folytatás ellen.

Három céláremelés egy héten

A Mol esetében a PKO BP Securities lépett a legnagyobbat: a lengyel brókercég 3612 forintról 6143 forintra emelte a célárát, és tartásról vételre javította az ajánlását. A Világgazdaság összefoglalója szerint a ház ezzel a legpesszimistább elemzőből lett a legoptimistább. Az 5180 forintos árfolyamhoz képest ez nagyjából 23 százalékos felértékelődési potenciált jelent, amihez az idén körülbelül 6 százalékos osztalékhozam társul – ez az egy részvényre jutó osztalék és az árfolyam hányadosa.

Az OTP-nél az Oddo BHF 42 200 forintról 52 700 forintra emelte a célárat, és semlegesről felülteljesítőre javította az ajánlását. A 45 900 forintos árfolyamhoz mérve ez 16 százalék körüli emelkedési lehetőséget takar. A Richternél az Erste ment feljebb: 13 145 forintról 14 945 forintra, változatlan „felhalmozás” besorolás mellett. A 12 540 forintos árfolyamról ez nagyjából 19 százalékos távolság.

Ugyanezen a héten az Oddo BHF a Richter követését is elindította, 14 000 forintos célárral és semleges ajánlással – számolt be róla a Pénzcentrum. A visszafogottabb új vélemény is a mostani árfolyam fölé teszi a gyógyszerpapírt.

RészvényElemzőházKorábbi célárÚj célárAjánlásÁrfolyamPotenciál
MolPKO BP Securities3612 Ft6143 FtVétel (tartásról)5180 Ftkb. 23%
OTPOddo BHF42 200 Ft52 700 FtFelülteljesítő (semlegesről)45 900 Ftkb. 16%
RichterErste13 145 Ft14 945 FtFelhalmozás (változatlan)12 540 Ftkb. 19%
RichterOddo BHF (új követés)14 000 FtSemleges12 540 Ftkb. 11%

Forrás: Világgazdaság és Pénzcentrum, 2026. szeptember 10.

Mi van a célárak mögött

A Mol mellett a legerősebb érv a mostani árazás. A Privátbankáron megjelent elemzésben Csahóczi Máté, a VIG Alapkezelő szakembere úgy számolt, hogy az olajtársaság egy részvényre jutó eredménye 38,7 százalékkal nőtt éves alapon, a papír pedig 8,7-es P/E-rátán forog, ami a hazai blue chipek közül a legalacsonyabb. A P/E az árfolyam és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa: minél alacsonyabb, annál olcsóbb a papír a nyereségéhez képest.

Az OTP-nél a jövedelmezőség a fő érv: ugyanez az elemzés 21 százalékos normalizált sajáttőke-arányos megtérülést és 3 milliárd eurót meghaladó szabad tőkét említ – azt a tőketöbbletet, amelyet a bank akvizícióra, osztalékra vagy részvény-visszavásárlásra fordíthat.

A Richternél a Vraylar nevű készítmény után járó jogdíjbevétel és a kétszámjegyű üzemi eredménynövekedés kilátása a történet magja. Az Erste szektorelemzője a Világgazdaság szerint azzal indokolta a céláremelést, hogy a mostani árfolyam nem tükrözi teljes mértékben a társaság hosszú távú kilátásait.

Hogyan jutott idáig a BUX

Az idei év eddigi csúcspontja augusztus 12-e volt: a Telex beszámolója szerint a BUX ekkor először zárt 150 ezer pont fölött. Az index 1991-ben 1000 ponton indult, azaz azóta nagyjából 150-szeresére nőtt, ami éves szinten körülbelül 15,11 százalékos hozamnak felel meg. A 100 ezer pontot mindössze fél évvel korábban lépte át.

A tavaszi parlamenti választás utáni fél évben a Telex adatai szerint a Mol 36, az OTP 20 százalékkal drágult. A Budapesti Értéktőzsde közleménye ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, hogy a piac 2015 óta a négyszeresére nőtt, közel 40 új társaság lépett parkettre, a lakossági kézben lévő hazai részvényállomány pedig több mint ötszöröződött.

A BUX közkézhányaddal súlyozott hozamindex: a tőzsde tájékoztatása szerint a kifizetett osztalékokat is tartalmazza, összetételét pedig félévente, márciusban és szeptemberben vizsgálják felül.

A lényeg röviden: a friss célárak együtt nagyjából 15–20 százalékos további emelkedést vetítenek előre a hazai blue chipekre. Ezek azonban egy-egy elemzőház saját várakozásai, nem előrejelzések. A koncentráció pedig önmagában is kockázat: ha a három nagy papír bármelyike megbotlik, azt az egész index megérzi.

Ami a rali ellen szól

Az emelkedés nem egyenes vonalú. A Pénzcentrum összesítése szerint szerdán a BUX 1047,79 ponttal, 0,7 százalékkal 147 921,60 pontra esett; az OTP 45 400 forintra (−0,61 százalék), a Mol 5005 forintra (−1,18 százalék), a Magyar Telekom 2538 forintra (−1,17 százalék) csúszott, a Richter 12 580 forinton változatlan maradt. Vagyis a csütörtöki 1,16 százalékos plusz nagyrészt az előző napi esést hozta vissza.

A külső környezet kettős. Az olajár emelkedése a Molnak kedvez: a Portfolio szeptember 8-i cikke szerint a Brent jegyzése 100 dollár fölé, hathetes csúcsra ment. Ugyanez viszont az inflációs kockázatokat is növeli – a Pénzcentrum a csütörtöki kilátásoknál kifejezetten az Iránnal kapcsolatos hírekre való érzékenységet emelte ki.

A másik nagy tétel a Fed. A jegybank szeptember 15–16-i ülése előtt a piac már nem kamatvágást, hanem kamatemelést áraz nagyobb eséllyel, miután Kevin Warsh elnök a jackson hole-i beszédében az infláció miatti aggodalmának adott hangot. Egy szigorúbb amerikai kamatpálya a feltörekvő és a régiós piacokról jellemzően tőkét von el.

Meddig mehet még?

A friss célárakból a Világgazdaság összegzése szerint 15–20 százalékos további emelkedés jönne ki. Ez azonban nem menetrend: a célárakat az elemzők a piac után is szokták emelni, ahogy azt a Mol 3612-ről 6143 forintra tett ugrása mutatja.

Hosszabb távon Csahóczi Máté a Privátbankáron megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy a 200 ezer pontos szint 2027 végére elérhetőnek tűnik, ha három feltétel együtt teljesül: folytatódik a vállalati eredménynövekedés, halad a költségvetési konszolidáció, és javul az uniós források helyzete. Bármelyik kiesése esetén a képlet megbicsaklik.

Ez a cikk tájékoztató jellegű összefoglaló nyilvánosan elérhető forrásokból, és nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlattételnek. Az elemzői célárak egy-egy elemzőház saját várakozásai, amelyeket bármikor módosíthatnak. A múltbeli hozam nem garancia a jövőbeli teljesítményre. Befektetési döntés előtt tájékozódj a kockázatokról, és ha kell, fordulj engedéllyel rendelkező szakemberhez.

Gyakori kérdések

Mit jelent pontosan az elemzői célár?

Az az árfolyam, ahová az adott elemzőház a részvényt jellemzően 12 hónapos időtávon várja. Nem ígéret és nem garancia: új adatok hatására rendszeresen módosítják.

Miért fontos, hogy három papír adja a BUX 90 százalékát?

Mert az index mozgása szinte teljesen a Mol, az OTP és a Richter árfolyamán múlik – felfelé és lefelé egyaránt.

Mekkora a BUX idei emelkedése?

A Világgazdaság szeptember 10-i cikke szerint nagyjából 33 százalék, 149 634,44 pontos indexszint mellett. Mivel a BUX hozamindex, ez a szám az osztalékokat is tartalmazza.

Források

A szerzőről

TotalReturn szerkesztőség

A TotalReturn független pénzügyi magazin szerkesztősége. Tőzsde, gazdaság, befektetés és személyes pénzügyek – közérthetően, forrásokkal alátámasztva.